Az egykori Verőce vármegye névadó települése fontos utak kereszteződésénél keletkezett, ott ahol a festői Bilo-hegység és a Pannon síkság találkozik. Fekvésének jelentőségét az adja, hogy közel található a magyar határhoz, egyúttal itt halad át a Drávamenti főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is.
A város szakrális épületei közül a legfontosabb a ferences kolostor és a Szent Rókus plébániatemplom. A mai ferences kolostor építése 1726-1751-ig tartott. A Szent Rókus plébániatemplom 1752-ben készült el, a barokk harangtornyot két évvel később építették. A berendezés is nagyon értékes, a főoltár és a pompázatos barokk szószék a 18. század második feléből származik. A templomot és a kolostort 1758-ban egy földrengésben súlyos károk érték, de itáliai építészek segítségével mindent megújítottak. A városba látogatóknak emellett érdemes megtekinteni a Pejacsevich-kastélyt, illetve innen mintegy 50 méterre az Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomot. Verőce városában régészeti lelőhelyek sora található, melyek a történelem előtti időktől a középkorig terjednek. Ilyen a Gradska kávéház udvarán feltárt késő-középkori lakóház. A városközpont több házánál találtak középkori pénzleletet, cseréptöredékeket, vagy falakat, melyek mind a középkori Verőcéhez tartoztak. Emellett a várost elkerülő út építésekor is régészeti leletek sora került elő.
